Írta és képek: Nagy Gábor
Európa leggyakoribb ragadozója. Erdők, ligetek, nagyobb parkok lakója. Szívesen él az emberi települések közelében, ahol megdézsmálja, megtizedeli a baromfiudvar lakóit. Évente, Magyarországon hetvenezer példány is terítékre kerül.
Vörös róka a Sóstói Természetvédelmi Területen Fotó: Nagy Gábor |
Magyarországon mindenhol előforduló ragadozó. Hímje kan, nősténye szuka. Szőre vörösesbarna, hasán és farka végén fehér, valamint füle hegye és lába vége fekete. Ritka de előfordul, hogy szürke színű, ezt a vadásznyelv szenes rókának hívja. Párzási időszakát koslatásnak nevezzük. Ez január-február környékén zajlik, majd a szuka, közel két hónapos vemhesség után ellik, vakon született, kb. 5 kölyköt. A kicsik felnevelésében mindkét szülő részt vesz. A nevelés kezdeti időszaka a kotorékban zajlik, ez a rókavár, ami a föld alá váj alagutakból áll. Ősszel a fiatal rókáknak el kell hagyni a szülői házat és saját területet kell keresniük. Ilyenkor több kilométerre is elmennek.
Azért is lehet ennyire elterjedt ragadozó, mert rendkívül nagy alkalmazkodó képességgel rendelkezik. Táplálkozási szokásait tekintve nagyon sokrétű. A dögöktől elkezdve a gyümölcsökig mindent megeszik. Gyakori vendég a szeméttelepeken is. De szívesen meglátogatja a baromfiudvarunkat is. Kedveli a francia konyhát is, így a béka és a csiga is szerepel az étlapon. Ő terjeszti az úgynevezett erdei veszettséget is, aminek megelőzésére Magyarországon a kilencvenes évek elejétől szájon át vakcinázzák őket. Nagyobb előfordulási lehetősége van az apróvadas területeken, itt létszámát erősen korlátozni kell, az illetékes vadászoknak.
Vadászat hajnalban a nádasban |
Felhasznált Irodalom: Dr. Heltay István - Vadásziskola - Hubertus
J. Toman, J.Felix, K. Hísek - A termésuet képekben - Natura