Megnézlek Magyarország: Romkert, Székesfehérvár

Nemzeti Emlékhely
A hely, ahol a magyar királyokat koronázták.

Írta: Nagy Gábor
Képek: Civertan Grafikai Stúdió www.legifoto.com , Nagy Gábor

A Nemzeti Emlékhelyet jelölő oszlop Székesfehérvárott Fotó: Nagy Gábor

A középkori Magyarország "fővárosa" a Bakony lábánál, a lefolyástalan Mezőföldre érkező patakok által áztatott mocsárvilág szigeteire épült. I. István király jelölte ki a városban épült templomot temetkezőhelyül, de már Géza nagyfejedelem is építtetett itt templomot és palotát. A középkori Európa legmagasabb kőépületének számító templomban állt a királyi trón, és valamennyi magyar királyt itt koronáztak 1526-ig. Több királyt, királyi családot, főnemest, egyházi vezetőt helyeztek végső nyugalomra az épület falain belül. Míg több Európai ország és birodalom koronázótemploma áll, addig a magyar templomot a török majdnem a földig rombolta. Ma csupán körvonalai sejlenek. De milyen volt Magyarország leggazdagabb történelmi múltjával rendelkező épülete? Erre keressük a választ.

A Székesfehérvári Préposti templom, közvetlen az Esztergomi Érsekség alá tartozott és Szent István király alapította, saját magánkápolnájaként tartva fent. 1018-ban országalapító királyunk a városba helyezte át a székhelyét, és az általa alapított templomot nyugvóhelyként jelölte ki. Ezek az események alapozták meg, több száz évre, Székesfehérvár és a préposti templom jövőjét.

Hamarosan a városba költözött a királyi kincstár, itt őrizték a királyi jelvényeket, az országos levéltárat, az ereklyekincseket. A későbbiek folyamán hadjáraton szerzett, két fadarabot is itt őrizték, amelyet Jézus keresztfájából valónak tartottak, ennek a két ereklyének a képe kettős kereszt formában rákerült az ország címerére is. Az épületben került sor 1083-ben István és fia Imre herceg szentté avatására is. Mindezek, hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar királyok és főurak a templomban a magyar kereszténység szimbólumát lássák.

Szent István királynak tulajdonított szarkofág Fotó: Nagy Gábor

Építészetileg a legkomolyabb épületek közé sorolták Európában. Külső és belső díszítettségében is méltó volt ahhoz a ranghoz, amellyel felruházták.

A középkorban érvényben volt, hogy a magyar király akkor gyakorolhatja törvényesen a jogait, ha az esztergomi érsek, a szent koronával, a székesfehérvári préposti templomban koronázta az aktuális jelöltet. Ez elsőként Károly Róbertnél okozott problémát, de Mátyást is a Duna jegén koronázták elsőként. Mindketten tudták, hogy a koronázás megismétlésére van szükség, és ha évek után is de mindketten megkoronáztatták magukat Székesfehérvárott is.

A királykoronázások mellett, amelyből több mint harminc volt a társas káptalanban, több magyar király ide is temetkezett, maga Szent István is.

A templom építésénél, a közeli táci római kori település köveit is felhasználták. Mi sem bizonyítja jobban, mint Istvánnak tulajdonított szarkofág, ami a mai napig a helyszínen megtekinthető. A sors iróniája talán, hogy a templom lerombolása után annak köveit a barokk kori Fehérvár épületeibe építették.

Nemzeti Emlékhely, Székesfehérvár Fotó: Cervitan Grafikai Stúdió

Az 1300-as években a templom többször is tűzvész áldozata lett. Ez alapot adott a gótikus átépítésre. A török 1543.-ban elfoglalja Székesfehérvárt. A templom sorsa megpecsételődik. Egy részét dzsámivá alakítják, egy részét pedig raktárként használják. Dzselálzáde Musztafa török történetíró a Székesfehérvár bevételénél tapasztaltakat ámulatba ejtve írja meg. A várost a paradicsomhoz hasonlítja. Elképedve nézi a török az általa bevett város szépségét. Fehérvár addig a napig élte meg fénykorát, és töltötte be azt a szerepet, amelyet semelyik másik magyar város nem töltött be. Igazi európai, politikai, szakrális és kulturális nagyváros volt. Százötven évnyi török uralom után, soha nem tudta visszanyerni ezt a fényét.

1938-ban mauzóleumot emeltek a romok mellett. Ma itt őrzik I. István szarkofágját. Évtizedek óta zajlik a terület állagának romlása. Több próbálkozás is volt, hogy a megmaradt emlékeket tisztességes módon megőrizzék, és az utókor számára bemutassák. Pár éve indította a magyar állam és Székesfehérvár vezetősége az Árpád-ház programot, amely arra hívatott, hogy a Szent István által alapított koronázótemplom maradványait végre méltóképpen kezelje. A helyiek által, csak Romkertnek nevezett terület tőszomszédságában egy látogatóközpont, a Várkörúton pedig egy európai színvonalú múzeumban mutatnák meg, a terület feltárásai alatt talált kőmaradványokat, amelyek mindeddig pincékben és a szabad ég alatt töltöttek évtizedeket.