Megnézlek Magyarország: Gaja-völgy, Római fürdő

Legszebb túraútvonalak - Bakonynána-Tés

Egy szelet kék a Bakonyból

Írta: Nagy Gábor
Fotók: Nagy Gáborné Katalin, Nagy Gábor

A Bakonynánáról megközelíthető Római fürdő nevű szurdok elképesztő látványt és élményt nyújt az oda látogató turista számára. Az Országos Kéktúra kör része. Idén tavasszal ellátogattunk mi is Magyarország egyik legszebb vízesésrendszeréhez a Gaja-patak völgyébe.

Római fürdő Fotó: Nagy Gábor

Utunkat Bakonynánáról indítottunk, ahol a túraútvonalhoz közelebb eső, egyébként nem működő, kocsma kerítésén egy "zacskóban" találtuk a kéktúra pecsétjét, így pecsételtünk is. A faluból kiérve már messziről hallani a Gaja zuhogását. Bakonynána határában egy malom áll a patak mellett, itt haladtunk el. Majd több kilométert mentünk a patak mellett és gyönyörködtünk a természetben, ami hosszú pihenés után most ébredezett.

Malom, Bakonynána határában Fotó: Nagy Gáborné Katalin

Fotó: Nagy Gáborné Katalin

Úgy másfél óra laza sétálás után értünk el a Verga Zrt. által épített turista pihenőhöz. Itt megpihentünk, mit sem sejtve, hogy tőlünk ötven méterre hatalmas zubogások közepette, a mellettünk csöndesen csordogáló patak, sziklarengetegek között alábukik. A pihenőhely mellett áll az erdész emlékmű is. Evés végeztével megkávéztunk és így folytattuk tovább utunkat. Pár perc múlva elértük utunk egyik fő úti célját, ahol még a lélegzet is eláll, és az adrenalin az egekbe szökik. Ott voltunk benne a Római fürdőnek elnevezett meredek, sziklafalas szurdokban, ahol a víz az úr. Nem hiába Isten csodálatosnak teremtette a természetet, Ő is jónak ítélve azt. Bár most nem egészen úgy néz ki mint akkor, de azért még most is nagyon szép, és az ember lélegzete eláll, ha ilyen helyen jár.

Római fürdő Fotó: Nagy Gáborné Katalin

Fotó: Nagy Gábor

A víz több lépcsőben bukik alá Fotó: Nagy Gábor

Nehezen hagyja el a helyet az ember, főleg ha fényképező meg kamera van a kezében, mert naphosszat lehetne felvételeket készíteni ezen a helyen.

Elhagyva a Római fürdőt, visszatérünk a kék jelzés útvonalára és az irányt Jásd felé vesszük. Útközben még megnézzük a Vadalma forrást, és a hozzá tartozó szintén színvonalas pihenőhelyet. Nagyon szép látvány volt a forrás és a körülötte elterülő rengeteg hóvirág. Kis idő múlva rétek és erdős részek váltakozásával elérjük Jásd község határát. Ide azért térünk be, mert az első kocsmában szintén igazoló pecsét rejlik. Ezt meg is találjuk a vendéglátóhely kerítésén egy szépen kialakított dobozban. A kocsmában nem, mert zárva volt, de a kék jelzés mentén lévő kisboltban kávéztunk egyet és pihentünk, majd Tés irányába távoztunk.

Elhagyva Jásd községet felfelé kezdünk kapaszkodni a Tési-fennsíkra. A Siska-patak mentén haladunk egy kicsit. Ahol a forrás elhagyja a földet és annak felszínén kezd folyni, szintén megpihenünk és megebédelünk. Én merész voltam és a forrás kristálytiszta, klórozatlan vizéből is ittam pár kortyot. Erre csábít a kifüggesztett ivóalkalmatosság, és a víz látható tisztasága is.

Több kilométer felfelé, nem könnyű, amolyan tüdőkiköpős a városi embernek, de megéri. Elérve a Tési-fennsík szélét egy nem rég átadott kilátóról tekinthetünk vissza, hogy honnan is jöttünk idáig.

Táj a tési kilátóból Fotó: Nagy Gábor

Nem maradt más hátra mint, megnézni Tésen a malmokat. Itt menni kell még a faluban jó pár száz métert, de megéri, nem minden nap nézhet meg az ember 100-120 éves szélmalmokat. Sajnos az egyik oldala be is van dőlve. Reméljük lesz pénz helyre hozni, mert az épségben lévőt is nagy élmény belülről megtekinteni.