A környéken, már az újkőkorban is település volt, ezt bizonyítják az itt talált nagyszámú cserépedények, tűzrakóhelyek, épületcölöpök, karcolt agyagtáblák. A római időszakban itt haladt el az Aqvincumot és Gorsiumot összekötő kereskedelmi út. Az avar korban is jelentős település működött itt. Első írásos említés a XV. századból származik, a török korban már több mint ezer fős településként tartják számon.
Az 1848-49-es szabadságharc alapozta meg a falu hírnevét. A település református temploma adta a helyszínt a híres Pákozd-Sukorói ütközetet megelőző haditanácsnak, ahol eldőlt, hogy vállaljuk a főlényes túlerővel szembeni ütközetet. A csatát megnyertük, így megállítottuk az osztrákok előrenyomulását a főváros felé. A haditanács résztvevői között volt Görgey Artúr és Battyányi Lajos miniszterelnök is.
A falu nagy hangsúlyt fektet a hagyományőrzésre. A faluban néprajzi ház működik, bemutatva az 1800-as évek mindennapjait (majd külön cikkben foglalkozunk vele). Híres a sukorói pincesor is, ahol még régi szőlőműveléssel és feldolgozással kapcsolatos eszközöket is láthatunk, a száznál is több éves pincéken kívül. Csodaszép házak őrzik a népi építészet emlékeit az utcákban, érdemes jól körbenézni. Hangulatos éttermekben költhetjük el ebédünket is, mielőtt hazaindulunk, vagy lemegyünk a tóra lubickolni.
Fotók: Nagy Gábor