Írta: Nagy Gábor Képek: Nagy Gáborné Katalin, Nagy Gábor
A Gemenci erdő nem csak hazánkban, de világszerte ismert. Kevés ekkora, egybefüggő ártéri erdő van a világon. A terület jelentős része a Duna vízszintjének emelkedésével, víz alá kerül. Rendkívül híres a gímszarvas és a vaddisznó állományáról. 1977 óta élvez védettséget. 1996 óta nemzeti park a Duna-Dráva Nemzeti Park részeként.
 |
| Gemenci gímszarvas bika Fotó: Nagy Gábor |
 |
| A Duna és a holtágak szabdalják a területet |
A mélyebben fekvő területeken a füzek, míg a magasabb területeken a nyárfák élnek meg nagyszerűen. A cserjeszinten a galagonya és a szeder biztosít mind élelmet mind rejteket a vadállomány számára. A nagyvadak mellett réti sasok, szürke gémek, és kerecsensólymok otthona is a terület.
A Duna és a holtágak behálózzák a területet. Áradáskor pedig nagyrészt el is öntik azt. Ekkor a helyi természetőrök segítik a vadállományt. Több vadmentődomb is létesítésre került, hogy az áradás alatt a vadak tudjanak hova menekülni. Egy egy alkalommal több ezer vadállat is összegyűlik ezeken a helyeken.
 |
| Ilyen táblával gyakran találkozunk |
Gemenc egyes részei fokozottan védettek, ide ember nem is nagyon teheti be a lábát, nehogy megzavarja a területen élő állatokat. A kijelőlt úton kell haladnunk és nem bókászhatunk csak úgy össze vissza. A vadállomány rendkívül gazdag a fent említett dolgok összességének köszönhetően, és persze a szakemberek rendkívüli hozzáértésének ékes példája. Én csupán 4-500 métert mentem befelé az erdőbe, amikor vaddisznó kondával, szarvasokkal, gémekkel találkoztam. Nagyszerű hely, érdemes több napra elmenni. mert látnivaló van bőven.
Utam során egy igen érdekes személlyel is találkoztam, akit behatárolni igen nehéz lenne. A természet szerelmese ő aki nem csak szereti azt de együtt is él vele. A Duna-Dráva Nemzeti Park természetőre Felső Barnabás. A markos hangú férfi ősi magyar halkészítési formát alakított át és adott neki mai formát. Füstben süti a halat, természetesen a frissen fogott dunait. Nem esik túlzásba csak sót használ, és a maga által kreált nyársakra fűzött pontyot, jászkeszeget egy hordóba akasztgatja. mindössze 12-13 perc alatt a füstben megsüti őket. Nagyon finom étel. Mindeközben pedig rendkívül izgalmas sztorikkal és történelmi anekdotákkal szórakoztatja a közönségét.
A gemenci erdő szerves részét képezi és elválaszthatatlan attól a Pörbölyről induló kisvasút. Az egész gemenci erdőséget átszelő vonalat elsősorban azért építették, hogy az erdőgazdaság a fa szállítását megoldja. Ma ezt a célt is szolgálja, de személy szállításra is használják és turisztikai látványosság is. Rengeteg turista és iskoláscsoport veszi igénybe a közlekedés eme formáját, hogy eljusson a gemenci erdő mélyére. Ismert és emblematikus gőzös mozdonya a Rezét névre hallgató pöfögő.
Utam során egy igen érdekes személlyel is találkoztam, akit behatárolni igen nehéz lenne. A természet szerelmese ő aki nem csak szereti azt de együtt is él vele. A Duna-Dráva Nemzeti Park természetőre Felső Barnabás. A markos hangú férfi ősi magyar halkészítési formát alakított át és adott neki mai formát. Füstben süti a halat, természetesen a frissen fogott dunait. Nem esik túlzásba csak sót használ, és a maga által kreált nyársakra fűzött pontyot, jászkeszeget egy hordóba akasztgatja. mindössze 12-13 perc alatt a füstben megsüti őket. Nagyon finom étel. Mindeközben pedig rendkívül izgalmas sztorikkal és történelmi anekdotákkal szórakoztatja a közönségét.
 |
| Felső Barnabás, természetőr Fotó: Nagy Gábor |
Ottlétünkkor készült kisfilmünket a filmek menüpont alatt tekinthetik meg.