Írta: Nagy Gábor
Képek: Nagy Gáborné Katalin, Nagy Gábor
Lendvának hosszan nyúlik vissza a múltja a történelemben, a magyar történelemben. Emlékszem egész fiatal koromban kaptam egy könyvet. Sokat forgattam, de ki soha nem olvastam. A lendvai vár kapitánya volt a címe, és még ma is előttem van a borítója, amint a vár fehér színe világít a szőlőtőkék közül. Most, hogy évek óta szerkesztek egy blogot, ami hazánk természeti, történelmi, kulturális értékeit próbálja bemutatni, jutottam el odáig, hogy ezzel a céllal látogassak meg egy olyan várost, ami ma már nem hazánk értékeit, hanem egy másik országét gyarapítja. Egykor pedig igenis szerves része volt Magyarországnak. Ha ma az ember ellátogat Lendvára saját szemével láthatja, hogy az ott élő emberek, mekkora gondossággal őrzik, azokat az emlékeket, amelyek azt a kort mutatják be, amikor Lendva a magyar városok sorát gyarapította. Láthatja, hogy milyen békében élnek együtt magyarok és szlovének ma is a város határain belül és kívül. Példa értékű.
 |
| I. István magyar király szobra a Fő téren, háttérben a vár |
A magyar határtól csupán pár kilométerre fekvő, festői kisvárost könnyű megközelíteni. A domboldalra épített, fehérre vakolt várat már messziről látni az ide érkezőknek. A település már a rómaiak idejében is lakott volt, katonai bázis működött itt. 860-ban Lajos király (német) császár adományozza a területet és vele együtt a Lendva folyó mellett lévő települést a salzburgi püspöknek.
1192-ben a Hahót nemzetségbeli család birtokába kerül, nevük német eredetű. Az 1300-as években rövid időre a Kőszegi család birtokába kerül, de Károly Róbert visszaadja a Hahótok kezébe. Ebben az időben változtatja a Hahót család a nevét Bánffy-ra, és így talán már ismerős is a név mindenkinek. A városka ekkor vásártartási jogot is kap, ami nagy jelentőséggel bírt, hiszen ilyen joggal csak a legnagyobb és legjelentősebb városok bírtak, például Buda, Fehérvár...stb. 1664-ben a vár és a település az Eszterházy család birtokába került. A település a török vész idején különösebben nem szenvedett, de végvárként jelentős szerepet játszott abban, hogy a török, ne tudjon tovább vonulni Nyugat-Európa felé. Több csatát is megvívtak a vár alatt, de török kezére nem került a vár.
 |
| Lendva városa a várból |
A muravidéki kisvárost több földrengés is sújtotta, és tűzvész is pusztította. 1910-ben a közel háromezer fős lakosból 2300 magyar volt. Mi magunk is hallottuk, hogy az emberek jó része a mai napig magyarul beszél az utcán is. A második világháborúig jelentős zsidó közösség élt a városban. Zsinagógájuk a mai napig látogatható, szépen felújított. A lendvai zsidóság jelentős szerepet játszott a polgárosodás időszakában a város életében. A 200 főnyi zsidó közösségből valamivel több mint 20-an maradtak életben a holokauszt borzalmai után.
 |
| A lendvai zsinagóga belső tere |
A trianoni szerződés után a város a Szerb-Horvát-Szlovén királyság része lett. 1919-ben szállta meg a jugoszláv hadsereg, és ettől kezdve a város hanyatlásnak indult. Megszűntek kapcsolatai a magyar városokkal és a vasúti összeköttetés is megállt. 1991-ben Jugoszlávia felbomlásával Szlovénia önálló állam lett. A magyarok asszimilációja jelentősen felgyorsult. Ma 11000 lakosból közel 4000 magyar.
A Szlovéniai kisváros sok szép látnivalóval várja az ide érkezőt. Rendezett, kulturált köztereivel, a várral, templomaival, köztéri szobraival, zsinagógájával és a Makovecz féle Kulturális Központtal, egy szebb, letűnt magyar történelmi város képét tárja elénk.
Köszönjük az utazás szervezését
a Bolla Travel-nek
és az idegenvezetést
Baumann Zsuzsanna idegenvezetőnek!
