Írta: Nagy Gábor
Fotó: Civertan Grafikai Stúdió www.legifoto.com, Nagy Gáborné Katalin, Nagy Gábor
Nem is olyan régen arra vállalkoztunk többed magunkkal, hogy meghódítjuk a Badacsonyt. Amikor elhatároztuk, nem is sejtettük, hogy mennyi energiával jár, és azt sem, hogy mennyire megéri majd. Azt hiszem nem túlzok ha azt mondom, hogy a Balaton és a Balaton felvidék Magyarország egyik legszebb tája. Évszaktól függetlenül annyi természeti, kulturális, történelmi látnivalóval rendelkezik, hogy egy élet is kevés lehet ahhoz, hogy azt az ember feltérképezze. Ha csak magára a tóra gondolunk, önmagában szemet gyönyörködtető, legyen tavasz, nyár, ősz, tél, napfelkelte, napnyugta...stb. Mi nem apróztuk el és Fonyód felől közelítettük meg a Balaton emblematikus tanú hegyét, a Badacsonyt. Így volt részünk a fizikai menetelés előtt egy kis vízitúrában is. Aki járt már a környéken az tudja, hogy már a déli partról is elképesztő látvány a hegy. Mi most megnéztük közelebbről is, egész közelről.
Badacsony légi felvételen fotó: Civertan Grafikai Stúdió www,legifoto.com |
A hajóval egyre közelebb érve a Tapolcai-medence legmagasabb tanú hegyét, már messziről látni, hogy hosszú-hosszú sorokban szőlő fedi. Rendkívül alkalmas talaj található itt a szőlőtermesztésre. Az elmúlt pár évben, évtizedben Magyarország legjobb borainak némelyike innen került az asztalra. A több mint 400 méter magas hegy, hosszan elnyúló lábánál, hosszú évszázadok óta termesztik e nemes nedűt adó növényt. Már a római korban is fontos kereskedelmi útvonal haladt el itt. Ekkortájt kezdték a szőlő telepítését. A középkorban az ültetvények nagy része egyházi tulajdont képzett. A bazalt alapon löszös, agyagos talaj nagyon jó adottságokkal rendelkezik, ha szőlőtermesztésről van szó, és a terület klímája is kiváló, magas a páratartalom. Jelenleg a legnagyobb mennyiségben olaszrizlinget termelnek. De kitűnő tramini, rajnai rizling és chardonnay is kerül a palackokba.
280 méteres magasságig termelik a szőlőt |
Megjárva a szőlőtermesztésre alkalmas 280 méteres magasságot, már igen elfárad az ember. Itt azonban van még vízvételi lehetőség a Kisfaludy-ház melletti forrásból. A forrást elhagyva következik a meredek rész, hol lépcsővel hol földúton. A rendkívül párás levegőben igen megterhelő ez a több százméternyi szakasz a hegy tetejéig, de bennünk volt a remény, hogy bizonyára megéri. Mire elértük a hegy tetejét, jócskán elfáradtunk. Itt van még egy kis levezető, laza séta az erőben mire elérjük a Kisfaludy kilátót. Lenn a kilátó tövében nem látni semmit abból, ami elénk tárul, ha a három emeletes építményre felmerészkedünk. Márpedig felmegyünk rá, ha már a hegyet megmásztuk, akkor is ha a tériszonyunk az ellenkezőjét diktálná. És valóban megéri mindezt leküzdeni, mert az a látvány, ami fogadja az embert nem hétköznapi. Nem látni minden nap ilyet. Túlzások nélkül állíthatom hogy az ide látogató szinte a fél Dunántúlt megcsodálhatja. Még lefotózni is alig lehet mindazt, amit onnan látni.
Ottjártunkkor szerencsénk volt és sikerült lencsevégre kapni egy igen ritka, fokozottan védett rovarfajt a havasi cincért. Ez a kékes-szürke színű, fekete pöttyös rovar a Duna-Ipoly Nemzeti Park címerállata, és hazánk magasan fekvő középhegységeiben él. Egyedenként 10,000 Ft eszmei értékkel bír.
A Badacsony egyébként a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területe. A túrázóknak a megadott és jelölt utakról letérni tilos.
Azt gondoltuk, hogy lefelé könnyebb. Tévedtünk, a meredek lépcsősor is olyan megerőltető, mintha konditeremben lennénk. Lefelé lépegetve azonban már tudtuk, hogy megérte, mert olyat láttunk, fotóztunk, amit eddig még nem.
Facebook oldalunk: www.facebook.com/MegnezlekMagyarorszag
Civertan Grafikai Stúdió légifotói: www.legifoto.com