Nógrád kincsei, Kétbodony és környéke


Észak – Magyarország apró megyéje Hollókő mellett is bőven tartogat még felfedezni valót. Ezekből mutatunk be párat a teljesség igénye nélkül.


Ipolytarnóci Ősmaradványok



 Ipolytarnóc nevét először a tövében 8m kerületű és közel 100 m hosszúságúra becsült óriási megkövesült fa tette híressé. A Borókás árok két oldalát a XIX. század elején még kőhídként összekötő óriásfenyő kövesedett törzsének vizsgálatai a tudománytörténeti megismerés folyamatát szépen példázzák, a kovásodott fatörzs hányatott sorsa pedig veszélyeztetett természeti értékeink védelmének fontosságát hangsúlyozza.



 A világ legnagyobb ismert, kövesedett pinus-féléjét (Pinuxylontarnocziense) a Borókás-patak bontotta ki a vulkáni kőzetek halotti lepléből.A helybéliek „Gyurtyánkő-lóczának” nevezték el, kővé válásáról varázslatos meséket szőttek. A fatörzs megkövesedését valójában a vulkáni rétegekből kioldódó, a fa anyagát átitató kovasav okozta.A terület első tudományos vizsgálatai, ásatásai a fatörzs mellett, 1836-ban kezdődtek el Kubinyi Ferenc révén.Tuzson János botanikus terepi vizsgálataihoz kötődik az őslábnyomok felfedezése. Az egykori óriásfenyő törzsének már csak 3 nagyobb töredékét láthatjuk eredeti helyzetében, nagy részét széthordták. Vastagabb törzsrészeit a pince boltozata, míg a lombkoronához tartozó vékonyabb részét a nagycsarnok épülete őrzi.




 Az ősfenyő évgyűrűinek vizsgálatával az alsó miocén napfolttevékenység 7 éves ciklusváltozását mutatták ki a jelenlegi 11 éves periódussal szemben. Egy ősmaradvány megannyi titkot rejthet önmagában, csak meg kell fejteni.Ami a tömegesen előkerült kövült famaradványok alapján még bizonyosnak mondható: egy megkövült erdő rejtezik a vulkáni képződmények alatt.

 Hozzánk nem volt kegyes az időjárás, mikor ott jártunk; de még esőben is bejártuk a miocén erdőt, ahol egykor élt állatok életnagyságú és élethű makettjeit láthattuk. A tanösvények, bemutatótermek; valamint a 4D moziélmény megtekintésével tartalmasan tölthetjük el időnket a Bükki Nemzeti Park fennhatósága alá tartozó intézményben.
Szécsény
 Szécsény már az őskorban egyike volt a legrégibb ipolyvölgyi telepeknek. A Kerekdombon a csont- és kőkor emberei telepedtek volt meg, a Danda-Szemetjén és a Dögtér mellett a bronzkor lakói, a Kőhegyén és a Strázsapart alatt a vaskor népe.
 Szécsény nevét 1219-ben említették először az oklevelekben, részben a Kacsics nemzetség birtokaként, részben pedig a nógrádi várszerkezethez tartozó helyként.
 1453-ban már a vármegye is itt tartotta közgyűléseit. A török terjeszkedésének hatására az 1546 évi országgyűlés határozata alapján a vár birtokosa és kapitánya, Losonczi István, palánkkal és sáncárokkal is megerősítette Szécsényt.
 1705-ben II. Rákóczi Ferenc e térségben, amelyet «borjúpást»-nak neveztek, országgyűlést tartott a szabad ég alatt (lásd.: szécsényi országgyűlés), itt választották fejedelemmé és kimondták Erdély unióját az anyaországgal.[4] Heister, a császári hadak vezére 1709-ben a várostól félórányira a kurucok erejét megtörte, s azok vezéreit végleg szétkergette.
 A 20. század elején nagyközség volt Nógrád vármegye szécsényi járásában.
 Ma Szécsényhez tartozik a Megyer-patak mentén fekvő Dolány is, mely egykor külön község volt.




Forgách-kastély
 A ma álló épület elődjét, a várkastélyt a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás vagy fiai kezdték el építeni a 14. század második harmadától — de említés csak a 15. század közepétől van róla. Úgynevezett városi vár — a mezővároson belül, abba szervesen illeszkedve épül ki. Első említése 1456-ból már várnak nevezi, s később is, hol várként, hol várkastélyként említik. A török háborúk nagy pusztításokat okoznak az épületben. Koháry István 1690-től folyamatosan renováltatja, így 1717-ben három szobát, egy „palotát” (nagytermet) hozat rendbe a nyugati szárnyon. 1724-ben már nyolc kisebb-nagyobb szobáról, két nagyteremről, a konyháról, sáfárházról, cselédházról és a még álló kerek toronyról van tudomásunk.
 A Forgách család a zálogjogon birtokló Koháry Istvántól visszaváltva birtokait, építésbe kezd. Forgách Zsigmond, vagy testvére János építteti a ma is látható barokk épületet 1753-1763 táján.
 A középen elhelyezkedő, baluszterekkel díszített lépcsőházból lent is, fent is egy-egy egymásba nyíló terem-sor közelíthető meg. Az épület déli homlokzatán mindkét szinten folyosó fut végig.
 A kastély előtti courd’honnourt-t — a díszudvart — két oldalt a kertbe illetve gazdasági udvarba nyíló árkádsor és földszintes személyzeti épületek, kasznár-házak — ma már csak egyikük áll — fogták keretbe. A kastélyhoz egykor északról több hektáros angolpark is tartozott, melyet Forgách József létesített a 19. század elején. A parkban több ezer növényfaj mellett fácános-kert, dísz-fasor, aranyhalas tó, műbarlang és rom, vízesés, kilátó volt összekötve hangulatos ösvényekkel, sétányokkal. A középkori város illetve végvár észak-nyugati sarkán álló védműből ekkor alakítanak ki romantikus kerti lakot. Földszinti, dór oszlopokkal és szegmens ívű falfülkékkel tagolt kupolás terme megkapó hangulatú, klasszicista centrális tér.

Kétbodony

 A mi szállásunk is ebben a szép helyen fekvő, barátságos faluban volt. Kétbodonyban megtalálható az állatsimogató, falumúzeum, horgásztó – egyszóval minden, ami a nyugodt, természetben eltöltött pihenéshez kellhet. A túrázás kedvelőinek igazi paradicsom a hely, hiszen a falu a Cserhát és a Börzsöny találkozásánál fekszik; számos meghódítandó csúcs vár tehát a túrázókra. Igazi bakancsos szálláshely is akad, ahol a megfáradtak pihenhetnek.


Bagolyvár Apartmanház bemutatkozása:



 A Bagolyvár Apartmanház és Birtok Kétbodonyban, Nógrád megye délnyugati részén, Budapesttől 70 km-re, autóval alig 60-70 perc távolságra található. Gazdaságunkba 2014 óta fogadunk vendégeket, ekkora készült el ugyanis az 1817-ben épült kúria apartmanházzá történő átalakítása. A házban négy tágas, egyedi hangulatú, elegáns apartmant alakítottunk ki, amelyek az otthon kényelmét kínálják a vendégek számára, illetve itt található a nagy közös étkező-konyhának és a kis borozónak helyet adó pincénk. Az apartmanház több hektárnyi parkosított területen fekszik, amely alkalmas pihenésre, játékra, sportolásra és amelyből közvetlenül elérhető a gazdaság, ahol megismerhetjük a háztáji állatokat vagy megnézhetjük a termőföldekek, legelőket.
A birtok területén található még egy középkori kápolnaromra épült magtárból átalakított galéria, ahol időről időre megcsodálhatják a vendégek a környékbeli alkotók vagy a nálunk járt vendégek munkáit.



 A vendéglátás csillagos ötöst érdemel, szinte családtagként bánnak az emberrel, amiért nem győzünk elég hálásak  lenni. Mi a sok-sok élmény mellett egy kölyökkutyával gazdagabban tértünk haza és az érzéssel, hogy ide még visszatérünk!

Szöveg: Szekeres Zsanett, internet
Fotók: Szekeres Zsanett

Magyarország leghosszabb mesterséges tava

A Deseda-tó

Írta: Nagy Gábor
Képek: www.legifoto.com, Nagy Gábor


 A Kaposvártól északra található, kedvelt kirándulóhely, Magyarország leghosszabb mesterségesen kialakított tava. Észak-déli irányban 8 kilométer hosszú. Az azonos nevet viselő patak felduzzasztásával hozták létre, 1974-ben. Nemrég épült a partján a Fekete István Látogatóközpont, ami a vízi élővilágot hivatott bemutatni.



  Kaposvár, Toponár városrésze felé eső része a strandolóknak és vízi sportolóknak nyújt kikapcsolódási lehetőséget. A tó északibb fele a csendes pihenőké. Toponár felől megközelítve a tavat, a parton büfék és lacipecsenyézők sorakoznak. Innen pár perc séta az új látogatóközpont, aminek modern épülete mára meghatározza az elénk táruló táj képét. 




 A 26 kilométernyi partszakaszt megannyi túraútvonal és kerékpárút veszi körbe. Észak felé egy arborétum is található, amit egy fahídon lehet megközelíteni, ingyenesen. Fa játszóterek és a Fekete István Látogatóközpont előtt bemutatóhelyek biztosítják az aktív kikapcsolódást és a természet megismerésének lehetőségét.







 A kaposváriak kedvelt kikapcsolódási helye, minden ide látogatónak pihenési, strandolási, korcsolyázási, túrázási, pecázási lehetőséget nyújt az évszaknak megfelelően. A tó vizében többek között megtalálható a ponty, amúr, dévérkeszeg, kárász, csuka, harcsa és a szivárványos ökle is. 
 Ha Somogy megye székhelyén járunk, mindenképpen látogassunk ki egy sétára! Nem bánjuk meg.

További képek: