Tokaj szőlővesszein


Írta és képek: Szekeres Zsanett

 A Tokaji borvidék is régóta szerepelt a bakancslistánkon, pünkösdkor végre kipipálhattuk. A szikrázó napsütésben, felhőtlen kék ég alatt elterülő lankák látványa üdítően hat a megfáradt utazók lelkére. Amerre a szem ellát, szőlőtőkék sorakoznak a Zempléni- hegység legmeredekebb pontjain is. Az UNESCO Világörökség Bizottsága mint kultúrtájat 2002-ben felvette a világörökségi listára Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj néven.



 A borvidék jelképe és egyik központja Tokaj városa, amely világhíre révén egész Magyarország jelképévé vált. A város több évszázados borászati hagyomány, különleges építészeti örökség és helyi hagyományok őrzője. Egy nem túl nagy – mindössze 4155 főt számláló -, ám annál hangulatosabb városkáról van szó. Ott jártunkkor éppen utcazene fesztivál volt, így a város méhkaptárhoz hasonlóan zsongott a jobbnál jobb zenéktől, amik minden sarkon felcsendültek. Ha megnéztük a pincéket, az egykori zsinagógát és a Jézus Szíve római katolikus templomot; tehetünk egy hajókirándulást a Bodrog és a Tisza folyókon, hiszen Tokaj e kettő találkozásánál fekszik.



 Valószínűleg az első dolog, ami a borvidék nevének hallatán az emberek eszébe jut, az a méltán híres tokaji aszú. Nézzük, mit írnak erről a borfajtáról:
Az aszú a tokaji bor koronája, mely 8-10 éves korában éri el palackképességét.A régi feljegyzések szerint az aszúbor készítését a 17. században Szepsi Laczkó Máté, Lorántffy Zsuzsanna udvari papja, majd később bényei (Erdőbénye) prédikátor találta fel, aki a fejedelemasszony újhelyi (Sátoraljaújhely) Oremus szőlőjének terméséből készítette az első nektárt, s azzal mint húsvéti borral, lepte meg úrnőjét. E történeti adat hitelességét Kazinczy Ferenc feljegyzése erősíti meg, aki Kazinczy Pétert, a fejedelemasszony jószágigazgatóját nevezte meg az említett feljegyzésben a történelmi adat forrásául.Zelenák István, Tokaj történésze azonban rátalált egy iratra, amely bizonyítja, hogy már jóval Szepsi Laczkó Máté előtt is ismerték az aszú bort. Garai Máté 1571-ben halt meg és örökösödési levelében említést tesz több hordónyi „Asszú Szőlő Bor”-ról. Így az eddigi források szerint feltehető, hogy a Garaiak készítették az első ismert aszú bort.Amikor XIV. Lajos megkóstolta tokaji bort, a „le vin des rois et le roi des vins” elnevezéssel illette, ami latinul vált ismertté: „vinumregum, rex vinorum” (ejtése: vínumrégum, réxvinórum), azaz „királyok bora, borok királya”.



Természetesen a borkóstolás mellett számos egyéb lehetőséget rejt magában a tájegység. Csak győzzünk válogatni a közelben lévő várak közül: Tokaj, Szerencs, Boldogkő, Sátoraljaújhely, Regéc vára. Mi ellátogattunk a hercegkúti emeletes pincesorokhoz. A pincesorok egymás fölé épített, jellegzetes pincebejáratai Tokaj-Hegyalja egyik látványos és jól ismert jelképének számítanak, melyek négy emeleten, egymás fölötti sorokban idézik a hagyományos pincekultúrát, a régi paraszti világ életformáját. A pincesorokon 195 pince található.
Szívünkbe zártuk ezt a szép vidéket, a kedves embereket és persze, mint mindenhova ide még visszatérünk.




Szerencs



 Ki ne hallott volna már a szerencsi kakaóról? Nos, ez a méltán híres hungarikum a Borsod-Abaúj – Zemplén megyei Szerencsről származik. A csokoládégyár történetéről a Rákóczi-vár múzeumában található kiállítás keretein belül tudtunk meg többet. Szerencs történelme és fellendülése szorosan kapcsolódik a termelő üzemeinek a cukor – és csokoládégyár létrejöttéhez.



 A múzeum kiállítását a látogatók eredeti dokumentumok, fényképek, tárgyak segítségével megismerhetik a gyár történetét, a gyártási – és csomagolási technikákat. A csokoládégyár 1923-ban kezdte meg működését, bár ez az édességfajta még nem volt annyira ismert és elterjedt és kevés gép is állt rendelkezésre, ezért csak táblás csokoládét és kakaóport gyártottak. A gyár első vezetője Liechti Frigyes, svájci származású élelmiszeripari mérnök volt, aki 25 éven keresztül állt az üzem élén. Vezetése alatt állandó termék – és csomagolásfejlesztéssel világhírűvé vált a szerencsi csokoládé. Ezt a hírnevet az államosítás után sem vesztette el a gyár, ahol egészen 1994-ig folyt a gyártás. A szerencsi csokoládéhoz kötődő hírnevet napjainkban a Szerencsi Bonbon Kft őrzi.
A múzeum emellett otthont ad a képeslapok világát; Rákóczi Zsigmondot és korát; valamint Fery Antal exlibriseit bemutató kiállításoknak is.



A várról:
 A 17. század elejétől felemelkedő és egyre nagyobb vagyonnal rendelkező Rákóczi család és Szerencs története több ponton is összekapcsolódik. A Rákóczi család vagyonának és az azzal járó tekintély megalapozója Rákóczi Zsigmond volt.


 1544-ben kisbirtokosi családban született, később Szendrő és Eger főkapitánya lett, kiemelkedő pénzügyi tehetségének és jó házasságainak köszönhetően jelentős birtokok, várak, kastélyok ura lett és élete utolsó időszakában Erdély fejedelmévé választották.

 
 A mezővárosi ranggal bíró Szerencsnek stratégiai szerepe volt, jelentőségét az adta, hogy a hegyaljai borvidékhez tartozott. Rákóczi Zsigmond 1583-ban zálogbirtokként kapta meg, majd 1603-ban a család örökös tulajdona lett. Itt építette meg a Rákócziak első várerődítményét, itt születtek fiai és Szerencs volt a Rákóczi-birtokok központja. Végső akarata szerint Szerencsen temették el Rákóczi Zsigmondot.
A várat mesébe illő park veszi körül, érdemes egy nagy sétát tenni benne.


Szöveg és képek: Szekeres Zsanett
Légifelvétel és látványrajz: Civertan - www.legifoto.com