Hárskút a Bakony legmagasabban fekvő települése. A Veszprém megyei faluhoz tartozik a bükkerdő mélyén megbúvó, ma kulcsosházként működő, egykori magángazdaság, Ráktanya. Nevét építőjéről kapta, Rák Károlyról. Az Alföldre jellemző tanyavilág, egyedülálló módon csak itt a Bakonyban jött létre, furcsa mód hegyvidéki körülmények között. A legtöbb tanya az idő enyészetévé lett. Aki ma Ráktanyára látogat, ami minden civilizációtól 5-6 kilométerre van, egyedülálló élményekben lehet része. Nézzétek meg velünk a tanya környékének természeti, geológiai értékeit. Mi három éve járunk fel ide, és mindig olyan tömény élményekkel térünk haza, ami évről-évre visszahúz bennünket.
Hárskút település autóbusszal közelíthető meg, 15-20 perc alatt Veszprémből. Itt az első megállónál szálljunk le, és bal kéz felőli utcán sétálhatunk fel Ráktanyára. Ha sok a csomag, vagy nem akarunk gyalogolni, akkor kérhetünk transzfert is. Az UAZ-zal való utazás önmagában véve is felejthetetlen élmény, pláne, ha felfelé megyünk terepen. Gyalogszerrel egy, másfél óra alatt fent vagyunk, az orosz csodával 10-15 perc az út. A tanya fehérre meszelt épületeinek a megpillantása a hatalmas bükkök alatt, a dimbes-dombos terepen megadja az alaphangulatot a bakonyi romantikához. A fehér falak világítanak a barnás talaj és a zöld növények között, és a közel 30 méteres fák alatt, mesebeli törpeházaknak tűnnek.
A hatalmas bükkök alatt a rekkenő hőségben nagyszerű a klíma, az épületek hűs levegője pedig igazi felüdülés nyáron. A környéken található számos turistaúton körbejárhatjuk a környéket. A Bakonynak ez a része hazánk legérintetlenebb tájai közé tartozik. Az erdő mélyén sétálva, igazán úgy érezhetjük, hogy egy vadregényes mesevilágba csöppentünk.
Ha szerencsénk van, könnyen találkozhatunk hazánk egyik legszebb bogárfajával a havasi cincérrel. Ez a szépség elsősorban a magasan fekvő bükkerdőkben, általában korhadó fákba teszi le petéit. Védett faj, természetvédelmi értéke egyedenként tíz ezer forint. A tanyán van egy korhadó, harkályok által luggatott fa, amit előszeretettel használ a havasi cincér szaporodásra.
A tanya környékének bejárása közben úton-útfélen, érdekesebbnél-érdekesebb kövekbe botlunk, ha a lábunk elé nézünk. Nagyon is érdemes lehajolni ezekhez a kövekhez és kicsit jobban szemügyre vennünk őket. Nem is kell túl sok szerencse hozzá, hogy szemmel is jól lássuk, mitől olyan különlegesek. Egy jóval régebbi időről mesélnek nekünk, amikor megpillantjuk bennük a kagyló és csigaházakat. A Hajag, ahol a Ráktanya is található, mészkőből áll. A mészkő tengeri körülmények között jön létre, amikor a vízben található mésziszap és elhalt mészvázas állatok a tengerfenékre leülepednek. Az itt található úgynevezett zirci mészkőben, szemmel láthatólag is nagyon sok a mészvázas állatok maradványa. Nagyon élvezetes ezeket nézegetni, keresgélni.
Ha hajnalban vesszük a fáradtságot és kisétálunk a közeli tisztások valamelyikére, könnyűszerrel láthatunk nagyvadat is. Csendesnek kell lennünk, mert jobb ha mi vesszük előbb őket észre, különben már csak az elszökkenés hangját halljuk majd. A környéken gazdag a gímszarvas állomány, vaddisznó és őzállomány is. De megtermett vadnyulak is ugrándoznak errefelé. Óriási élmény látni egy-egy vadon élő állatot kicsiknek és nagyoknak is egyaránt.
2010-ben az 111594-es számú kisbolygó felfedezői azt Ráktanyának nevezték el. Ráktanyán évtizedek óta tartanak csillagász tábort, hiszen tiszta időben az égbolt itt igazán pazar. A Ráktanya kisbolygó a NASA honlapján nyomon követhető: http://ssd.jpl.nasa.gov/sbdb.cgi#top. A kisbolygó átmérője 1-2 kilométer, és a Mars és a Jupiter között található.
Ráktanyán a Magas-Bakonyban igazi élmények várják az embert. Ez itt nem digitális valóság. Itt az ember olyan emlékekkel tér haza, amiket egykor gyermekeinek unokáinak mesélhet majd.
Írta és fotók: Nagy Gábor