Írta: Nagy Gábor
Fotó: Nagy Gáborné
A Zirci ciszterek, angolkert formában épült kertje, hazánk legmagasabban lévő fás gyűjteménye. 1951 óta országos jelentőségű védett természeti terület. 400 méter feletti tengerszint fölött van. Átfolyik rajta a Bakonyt átszelő Cuha-patak is. Területén található egy halastó is.
A ciszter monostor közelében 1753-ban nagy erdőírtásokat végeztek. Csupán egy-két kocsányos tölgy maradt meg, ezek ma már több mint 400 évesek. Dréta Antal főapát 1803-ban kérte fel Gregorius Mayer kertészt egy angolkert kialakítására. 1809-ben telepítették a híres hársfasort is, amely egyesek szerint a Veszprémet Győrrel összekötő római út mentén ültettek. A bejárat mellett található halastavat régebben 1720-ban hozták létre, és a Cuha-patakkal táplálják.
A patak fölött két barokk stílusban épült kőhíd szeli át. A Cuha neve szláv eredetű és jelentése kevés vizű, száraz. Nyaranta gyakran ki is szárad, de csapadékos időben igen bővizű.
A parkban található fák száma közel hatszáz és nagy részük lombhullató. Kisebb részben tűlevelű. Nagyrészt a Bakonyban található fajok kerülnek bemutatásra, de van néhány egzotikus faj is. Ezek más földrészről származó fajok, ilyen például a magnólia gyűjtemény, amik a liliomfák.
Több féle nyír-, hárs-, kőrisfa található az arborétumban. De találunk itt a híres szentgáli tiszafásból idetelepített egyedeket is. Egyes fák magassága eléri a negyven métert is. Figyelemre méltó a park madárfaunája is, és ha szerencsénk van akkor egy-két ugrándozó mókust is megcsodálhatunk.
Kapcsolódó cikk: Zirc a Bakony Fővárosa