Hét emlék a középkori Európa egyik legszebb városából
A középkori Székesfehérvár szépsége a korabeli utazók leírásai alapján, Európa legkáprázatosabb városai közé emelte. Még a ma is álló Prága, Bécs és Pozsony várainak látványát is felülmúlta. Magyarország történelmi fővárosa a török kézre kerülésig a magyarok politikai, kulturális és szakrális központja volt. A város 1601-ben való visszafoglalása után azonban nem sok minden maradt abból, amiről azelőtt híres volt. Most azokat a kültéri helyszíneket kerestük fel, ahol ma is szemmel látható az egykori fehérvári vár. Székesfehérvár szűken vett belvárosa a vár központi része volt. A középkori város több szigetre épült, egy a Bakonyból folyó, patakok által képzett mocsárvilág közepén. Ma a város alig mutat valami középkorit a barokk köntös alól.
A középkori Székesfehérvár szépsége a korabeli utazók leírásai alapján, Európa legkáprázatosabb városai közé emelte. Még a ma is álló Prága, Bécs és Pozsony várainak látványát is felülmúlta. Magyarország történelmi fővárosa a török kézre kerülésig a magyarok politikai, kulturális és szakrális központja volt. A város 1601-ben való visszafoglalása után azonban nem sok minden maradt abból, amiről azelőtt híres volt. Most azokat a kültéri helyszíneket kerestük fel, ahol ma is szemmel látható az egykori fehérvári vár. Székesfehérvár szűken vett belvárosa a vár központi része volt. A középkori város több szigetre épült, egy a Bakonyból folyó, patakok által képzett mocsárvilág közepén. Ma a város alig mutat valami középkorit a barokk köntös alól.
1. Első és kihagyhatatlan helyszín az egykori koronázó templom romjai. A hatalmas templom egykor Európa egyik legmagasabb kőépítményei közé soroltatott. Maga I. István építtette, saját magánkápolnájának. István úgy rendelkezett, hogy halála után ide temessék, ami megalapozta az épület jelentőségét több száz éven keresztül. 1526-ig valamennyi magyar királyt itt koronáztak és 37 királyból 15-öt itt helyeztek végső nyugalomra.
Az eredetileg román stílusban épült hatalmas épületet több alkalommal is átépítették, míg végül az egyik legszebben faragott és díszített gótikus épület lett belőle. A város török kézre kerülése után a megszálló csapatok a királysírokat felbolygatták, kirabolták. Szapolyai János holttestét kihajították a városfalon kívülre. Az akkori magyar kereszténység építettet szimbolumából dzsámit és lőporraktárat alakítottak ki. A visszafoglalást követően köveit a város újjáépítésének során használták fel. Ma az egykori koronázótemplom gyakorlatilag a földdel egyenlő. Elképzelni sem tudjuk, hogy egykor Európa egyik legszebb épülete, hogyan is nézhetett ki.
2. A koronázó templom pusztulása után a misézést az akkori Szent Péter plébániára viszik. A Szent István Székesegyház barokk köntösben ma a város egyik impozáns épülete. A barokk külső azonban középkori falakat és alapokat rejt. A város 1777-ben Mária Teréziától kapott csak püspöki rangot. A székesegyház ekkor kapta barokk külsejét. Középkori származását ma már csak pár, beépített gótikus ablak mutatja.
2014-ben az előtte álló téren tárták fel Géza nagyfejedelem négykarélyos templomát, amit hamarosan láthatóvá tesznek a nagyközönség számára is. A templomon belüli ásatások jelenleg is zajlanak.
3. Nagyon szép állapotban ma is látható a székesegyház tőszomszédságában a Szent Anna kápolna, gótikus épülete. A kápolna a városháza épületének hátsó homlokzatához van építve. Ma is megtekinthetjük a szépen faragott csúcsíves ablakait. A bejárat felett kis méretű rózsaablak található. A város egyetlen teljes egészében, épen fennmaradt középkori épülete. 1474-ben építtette egy Hentel nevezetű polgár.
Az építtetésben részt vállal Kálmáncsehi Domokos is, aki a koronázó templom prépostja volt. Szobra a kápolna előtt található. A törökök imaházként használták.
4. A Megyeház utcában található középkori lakóház gótikus erkélye nem kerüli el senki figyelmét, ha arra jár. Az épületben ma múzeum és egy kávézó működik. Egykor pedig a vármegye irányításának ez az épület adott helyet. Milyen lehetett a város, ha egy lakóháznak ilyen erkélye volt?
5. Az Oskola utcában található Magyarország legrégebbi lakóépülete. A szépen felújított épület ma szintén kávézó. Az épületben született Goldziher Ignác kelet kutató, a Pesti Izraelita Hitközség titkára, az MTA renedes tagja. Számtalan könyve jelent meg a zsidóságról az iszlámról és a különféle keleti vallásokról, kulturákról és azok egymásra gyakorolt hatásairól. Egy tábla őrzi emlékét az épület falán.
6. A vár falait ma már csak két rövid szakaszon láthatjuk. A mai Piac téren, nem rég rendbe rakott része, közvetlen szomszédja volt a város leghíresebb kapujának. A Palotai kapu már csak kikövezve látható a Liszt Ferenc utca és a tér találkozásánál.
A másik falmaradvány a belváros ellentétes oldalán, a Várkörúton található. A parkosított részen a fal mellett találjuk Wathay Ferenc alvárkapitány szobrát.
7. A régi várfal vonalát követve, az egykori fal tövében látható, a török fürdőt. Sajnos a fehérvári fürdő a pécsi és a budai testvérével szemben rendkívül rossz állapotban van. Csak alapjai láthatóak és azok is kitéve az időjátásnak, dőlnek szét. A törökök híresek voltak a középkorban is a fürdő kulturájukról. Amellett, hogy előszeretettel alakították át a keresztény templomokat dzsámivá és mecsetté, több nagyvárosban építettek fürdőt is.
Ha ma végig sétálunk Székesfehérvár belvárosán, csak nyomokban találunk középkori emlékeket. A koronázó templom régészek által kiemelt, díszes kőfaragványait a Szent István Király Múzeum pincéjében őrzik. A folyamat zajlik, aminek végén talán láthatjuk ezeket az apró részleteket, amik majd sejtetik velünk e csodálatos középkori város szépségét. De látni már soha nem fogjuk. Ha tehetjük azonban mégis keressük fel e pár helyszínt és lássuk azokat a köveket, amik egykor királyaink koronázásának voltak tanui.
Fotó: www.legifoto.com, Nagy Gábor, internet