Írta: Nagy Gábor
Képek: Nagy Gábor, Civertan Grafikai Stúdió www.legifoto.com
Szentendre elsősorban szépségéről és művészeti-, kulturális életéről híres. Budapest irányából könnyen megközelíthető akár autóval, akár HÉV-vel. A méltán világhírű Duna-kanyar kapujában fekszik a Visegrádi-hegység keleti lábánál.
Szentendre városa, már a római korban lakott volt. Olyan jelentős személyek fordultak meg a Pannónia Provincia ezen településén, mint Marcus Aurelius, Caracalla, II. Valantinianus császár. Római neve: Ulcisia Castra, farkasvárat jelent. A népvándorlás korában lakatlan, majd Árpád fejedelem társa Kurszán fejedelem felújíttatja a római épületek maradványait.
Belváros madártávlatból Fotó: Civertan Grafikai Stúdió |
A 12. században biztosan állítható, hogy a Veszprémi Püspökség oklevél kiállító helye. A tizenkettedik századi városmag nem a római kori település köré, hanem az Apor patak másik oldalára a Szent András templom (Ma Keresztelő Szent János templom) köré szerveződött. A török korban a város majdnem elnéptelenedett, csupán egy állandó család lakta. A török kiűzése után a várost újra népesítették. Ennek a kornak köszönhető a belváros apró, barokk lakóházai, a szűk utcácskák, és a macskaköves úthálózat.
Óváros madártávlatból Fotó: Civertan Grafikai Stúdió |
A betelepítés elsősorban szerb telepesekkel történt. A szerben maradandó emlékeket hagytak a város képén és kultúráján egyaránt. A szerbekkel együtt jelentős dalmát csoportok is érkeztek a városba. Szentendre csupán 1872-ben érte el újból a városi jelleget, bár magát a rangot a török időben elszenvedett elnéptelenedés miatt sem vették el tőle. A város 1979-ig Magyarország legkisebb városa volt. Azóta jelentős területeket csatoltak hozzá és folyamatosan terjeszkedik. Mára 25,000 lakosa van.
Barokk polgári lakóházak Fotó: Nagy Gábor |
Szentendre főtere Fotó: Nagy Gábor |
Facebook oldalunk: www.facebook.com/MegnezlekMagyarorszag