Egy föld alatti világ

A Bakony-Balaton Geopark nyugati kapuja
Tapolcai-tavasbarlang

Írta és képek: Nagy Gábor



  Tapolca városa szerencsésnek mondhatja magát. Magyarország egyik legszebb területén található a város. Akármelyik irányból közelítjük meg, a látvány lenyűgöző. A Bakony-Balaton Geopark emblematikus, vulkanikus tanúhegyei között megbúvó város azonban nem csak a Balaton, a Badacsony, a Szent György-hegy vagy a Csobánc közelsége miatt mondhatja szerencsésnek magát, geológiai értelemben véve. Valami egészen fantasztikus történik a mélyben, és pont a város szíve alatt. Több mint száz évvel ezelőtt egy kútfúrás során találtak rá arra a barlangrendszerre, ami a ma ismert adatok szerint, eddig közel tizenegy kilométer hosszú. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park egy látogatóközpont segítségével tárja elénk, a Tapolca alatt található világot. 




  A Tapolcai-tavasbarlangot, a Tóth Pál pékmester által megrendelt kútfúrás során találták a kőművesmesterek. Erről a tényről 1903 február 15.-i számában számol be a tapolcai újság. A hírre felbuzdulva Keszler Aladár építész és Berger Károly a barlang későbbi igazgatója, leereszkedtek a kútnyíláson és gyertyákkal felszerelkezve jutottak el addig, amíg megpillantották a tükörsima felületű vizet. Azonnal értesítették a híres Balaton kutató Lóczy Lajost, a Földtani Intézet igazgatóját.




  De menjünk vissza az időben, nem is kicsit. A mai látogató miért is láthatja azt, amit lát. A Dunántúli-középhegység nagy részét a földtörténeti középidőben lerakódott, tengeri mésziszapból keletkezett dolomit és mészkő építi fel. A barlangot magában foglaló mészkő a miocén idején rakodott le, mintegy 14 millió évvel ezelőtt. Az enyhén sós vizű tengerben rengeteg mésziszap ülepedett le. Ezt a lerakódást időnként vulkánkitörések zavarták meg, ekkor vékony hamuréteg, lebomolva agyagréteg rakodott a mésziszap közé. Ez vízzáró réteget képzett a rétegek között. A Bakonyban elnyelődő karsztvíz és a mélyből jövő meleg vizek éppen Tapolca városa alatt keveredik, és az enyhén savas víz nagyon jól oldja a mészkövet. Főleg a repedések, tektonikus törések között alagutakat váj magának a víz, a Tapolcai-medence alatt. 





Tapolca városa tehát szerencsés, hogy az ország egyik leghosszabb barlangrendszere húzódik alatta, de van még valami, ami ezt a rendszert különlegessé teszi. Olyan szerencsés helyzetben van a város, hogy az alatta húzódó barlangban a karsztvíz szintje, pont csak félig lepi el a járatokat, így az alkalmas a csónakkal való bejárásra. Erre a látványos és egyben szerencsés helyzetre épül a Látogatóközpont.




  A közel 180 méter hosszúságú, hajózható járatokon kívül, több száraz lábbal látogatható terem is bemutatásra kerül. A barlang felett az épületben pedig kisebb geológiai tanfolyamon vehetünk részt, ami a karsztjelenségeket és a karsztbarlangok keletkezését mutatja be, mindezt olyan háromdimenziós felvételekkel fűszerezve, amik a barlang nem látogatható részeiből származnak.
  Nagyon érdemes ellátogatni a Bakony-Balaton Geopark nyugati kapujaként emlegetett barlangba, ha olyan élettelen természeti értékeket szeretnénk látni, amit az ember nem láthat minden nap, mert mindez a föld mélyén rejtőzik.