Nem is olyan régen, hogy egy elhúzódó betegség miatt, volt alkalmam Magyarország egyik legismertebb, gasztro-kulturális tévéműsorából többet is megnézni. Régen is szerettem ezt a műsort, de most jöttem rá igazán, hogy milyen hatalmas munka az, amit a Borbás Marcsi végez, és milyen érték az, amit képvisel.
Talán negyven műsort is megnéztem. Elsőre talán túlzásnak tűnik. Talán az is lenne, ha nem lett volna olyan hozadéka, ami lett. Azóta sokat gondolkodom. Régebben pontosan ennek a blognak a megalapítása idején találkoztam egy igen érdekes emberrel. Ő Felső Barnabás, aki a Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi őre. Személye behatárolhatatlan. Ő egy jelenség, aki együtt él és lélegzik az őt körülvevő Veránka-szigettel. A maga stílusával és mondani valójával egyedi. Pár mondatban beszélt nekünk akkor a sóról. Be kell lássam akkor szinte összeesküvéselmélet szinten könyveltem el a hallottakat.
De soha nem felejtem el annak a frissen fogott halnak az ízét, amit csak beirdalt, megsózott és füstben megsütött. Ma már Parajdi sót használok! Az első impulzusok egyike volt ez, ami az elmúlt időszakban egyre gyakoribb lett a táplálkozás és a gasztronómia területén, ennek csúcspontja volt az intenzív "gasztroangyalozás".
Rádöbbenni, hogy a vegyi élelmiszeripar több áldozatot szed, mint valamikor a holokauszt. Senki nem felel ezért, mert nincs is, aki felelősségre vonja őket. Nekünk kellene!
Rádöbbenni, miért van annyi rákos, meddő...stb. Miért nyitják sorra a gasztroenterológiai magán rendeléseket...stb. Miért halt meg négy gyermekem, és miért lettem egyik évről a másikra, aktív természetjáróként allergiás a természetre? Válaszokat kaptam! Miért nem volt ez negyven-ötven évvel ezelőtt?
Nagyszüleink, dédszüleink, miért nem haltak meg sorra rákban? Mi a különbség egy 4 hét alatt tápon (vegyszeren) felnevelt csirke és egy 8 hét alatt a tyúkudvarban felnevelt szárnyas között? Vagy mi a különbség a kertben műtrágya nélkül a napfényben termelt paradicsom, és egy kamion platóján, külföldről behozott, UV fény alatt érlelt paradicsom között? Vagy mi a különbség egy frissen vágott tyúkból és friss zöldségből készült leves és egy zacskós leves között? Miért van az, hogy, ma 4-5 fűszernövényt használunk, pár évtizeddel ezelőtt pedig, 200 féle gyógy- és fűszernövényt ismertek és használtak, kiemelném, hogy a mindennapokban. A különbség talán az élet, a mi életünk!
A minap egy piacon vásárolt zellerben kukacot találtam, olyan érdekes érzés volt. Aztán rádöbbentem, talán több mint egy évtizede, hogy nem láttam kukacos gyümölcsöt, vagy zöldséget. Belém hasított a felismerés, ez bizony földben termett, szabad földben, mert kukacos.
Ma már nem bírom elnézni, hogy a fiamat gyárakban előállított élelmiszerrel etessem.
Már igyekszem, mindent, amit csak lehet ős- és kistermelőktől, piacról (nem nagybaniról) beszerezni. Magam sütöm a kenyeret, ha tehetem. És keresztényként is rádöbbentem, milyen fontos megáldani az ételeket, hogy bármi halálosat eszünk, vagy iszunk is, az nem árt nekünk!
Blogunk gasztronómiai rovata ebben a szellemben újul meg a jövőben. Szeretnénk azzal, hogy ős- és kistermelőket, gyógy- és fűszernövényeket, valamint a magyar és ahhoz szorosan kötődő egyéb konyhaművészetet bemutatjuk, valódi értéket képviselni és átadni. Meggyőződésem, hogy változtatni csak mi tudunk! Nem tart tovább lemenni a piacra, mint az áruházba, sőt ma már meggyőződésem, hogy nem is kerül többe. Ellentétben olyan minőséget és egészséges alapanyagokat használhatunk ezután, amit aztán bátran tehetünk az asztalra a gyermekeink elé.
Publikálta: Nagy Gábor
Képek: Internet, Nagy Gábor