Rekreációs falu Zalaegerszegen

  Göcsej népi építészeti és tárgyi emlékei

 A nyáron jártunk a Göcseji Falumúzeumban. A látogatás előtt felkerestem az üzemeltetőt, hogy milyen céllal érkezünk, és hogy kik vagyunk. Először tettem ilyet. Nagyon kedves és szívélyes fogadtatásban volt részem, ígéretet kaptam arra, hogy ottlétemkor egy arra kompetens személytől kapok videóinterjút a Falumúzeumról. Megérkezésünkkor a múzeum osztályvezetője, Varju András fogadott, és közvetlen barátsággal mesélt erről a mesébe illő helyről. Nagy megtiszteltetés volt ez nekem, mert lehet azt is mondani, hogy "elsőfilmesként" egyből egy impozáns helyen egy nagy tudású személlyel készíthettem interjút. Az elkészült anyagot (cikk alján megtekinthető) az ő és a mi közösségi oldalunkon összesen több, mint 15,000-en látták. Továbbra is céljaink között szerepel videoműsorok készítése, hogy immár ilyen formában is megmutassuk Magyarország történelmi, kulturális, természeti és népművészeti értékeit. 


  1968-ban elsőként nyitotta meg kapuit, mint szabadtéri néprajzi múzeum, Zalaegerszegen a Göcseji Falumúzeum. Hatalmas szenzációnak számított Magyarországon, hogy a külföldi példákat követve, végre hazánkban is van szabadtéri múzeum. Az országos sajtó és a Magyar Televízió is több alkalommal számolt be erről az új látványosságról a nyitás körüli napokban.



  A Falumúzeum, Zalaegerszeg központjától nem messze a Zala egyik holtágánál, a Hencz-malom köré épült. Göcsej mint tájegység a 20. század közepéig (műút építés és rendszeres autóbuszközlekedés elindulása) egy teljesen elszeparált, érintetlen módon létezett. E miatt a helyzete miatt a települések szerkezete megtartotta eredeti formáját és a népi építészeti stílusa a lakóházak és gazdasági épületek tekintetében is megőrződött. A 60-as években azonban ezen építmények rohamosan fogytak, az új, modern építészet megjelenésével. Dr. Szentmihályi Imre, a Múzeum létrehozója szinte az utolsó pillanatban indult gyűjtőútra és mentette, ami menthető. Így jöhetett létre Zalaegerszegen ez a nem mindennapi érték, ami egy szeletét mutatja meg a magyar népi építészet és lakókultúra fennmaradt kincseinek.



  A gyűjtést és építést követően 1968. augusztus 20.-án, nyitotta meg kapuit a Falumúzeum. A munkát Tóth János építész és Barabás Jenő néprajzkutató segítette.
  A múzeum területén felépített hat porta a Göcsej tájegységből került ide. E tájegység a Zala, a Kerka és a Válicka vízfolyás között terül el, közel 90 települést és a hozzájuk tartozó mezőgazdasági területeket foglalja magában. Az ide került közel 40 építményt innen gyűjtötték és azokat eredetileg épített formájukban húzták fel újra Zalaegerszegen.



  A falumúzeum központi részén áll a Hencz malom, amit körbevesz a kalócfai, kávási,  csödei, felsőszenterzsébeti, és két zalalövői lakóház és számtalan más elsősorban mezőgazdasági és állattartással kapcsolatos építmények, valamint a zalacsébi fatemplom.



A falumúzeum lakóházai eredeti berendezési- és használati tárgyakkal vannak berendezve, a melléképületekben pedig megtekinthetőek a kor mezőgazdasági eszközei is. De élő baromfik kapirgálnak az udvaron, és szamárral kecskével is találkozhatunk egy-egy udvaron.

  A Göcseji Falumúzeum egy szelet Magyarország. Olyan népművészeti emlék és érték, amit érdemes megnézni. Ha rászánunk pár órát, akkor megelevenedik előttünk egy letűnt kor, amely nem csak történelmünk, hanem a nemzeti identitásunk egy része is. Megelevenedik előttünk az a tudásanyag, amivel déd- és ükapáink még rendelkeztek.

Szöveg és fotók: Nagy Gábor

A falumúzeumban készült filmünk:




További képek: