Interjú a Fehérvár AV19 válogatott csatárjával.
Interjú: Nagy Gábor
Fotó: Soós Attila, Nagy Gáborné Katalin
Miért pont a hoki, hogyan álltál először jégre?
Édesapám forszírozta a sportot nálam már egészen kicsiként is, azt mondta muszáj sportolnom, mozognom. Kipróbáltam a karatét és az aikidot, de 1997. januárjában Kercsó Árpád az iskolánkban járt, invitálta a gyerekeket jégkorongozni. Így kerültem le egy edzésre, korizni pedig már valamelyest tudtam. Ott ragadtam.
Újvárosi nevelésből, hogyan lettél fehérvári csatár az EBEL-ben?
A felnőtt bajnokságban 2006-ban mutatkoztam be, még ifjúsági korú játékosként. Öt évet játszottam a Dunaújvárosban profiként. Idősebb Ocskay Gábor 2011-ben csábított a Volánhoz, ahol már a negyedik évemet húzom. Nagyon jó döntésnek bizonyult az ideigazolásom, mind a sportban, mind a magánéletemben nagyot léptem előre.
Hogy érzed, mi a különbség egy magyar bajnoki és egy EBEL meccs között?
Általában mindenki ezt kérdezi. Azt kell mondjam, hogy leginkább a tempóban van különbség. Ugyanakkor a magyar bajnokság is óriási fejlődött az elmúlt pár évben, így ezt nehéz megállapítani pontosan. Végülis mind ugyanazt a játékot játszuk, nem?
Milyen érzés volt először felhúzni a magyar nemzeti mezt?
Még a mai napig is óriási megtiszteltetés címeres mezben a pályára lépni, plusz erőt ad a nemzeti csapatban való szereplés. Szerintem minden csapatjátékosnak ez az álma. Fantasztikus érzés volt, először pont Székesfehérváron játszottam a horvátok ellen, amelyen sikerült is betalálnom. Alig hittem el, hogy egyáltalán számolnak velem, hiszen nagyszerű jégkorongozókkal voltam egy csapatban, akikre korábban példaképként néztem fel.
Idén hogyan szerepeltél eddig?
.JPG)
A szezon első tíz meccse pazar, majd kétszer is eltiltottak három mérkőzésre. Ezektől eltekintve úgy gondolom nem megy rosszul, pontjaim is vannak és a csapat szárnyal, ez mindennél fontosabb. Az edzőkkel és a vezetőkkel volt a második eltiltásom után egy meetingem, kaptam büntetést is. Mindent megtesz a klub, hogy gatyába rázzon, a többi csak rajtam múlik. Igyekszem megfelelni az elvárásoknak.
Ebben az évben apa lettél, hogyan készültök a családoddal, mennyi időt tudsz velük lenni az ünnepek alatt?
A legszebb élmény, ami valaha történt velem, hogy kisfiam született. Végig szerelmem mellett voltam a születés alatt. Alig várjuk már az ünnepeket, bár nekünk ilyenkor nincs megállás azért biztos találok helyet egy-két mézes krémesnek, vagy hatlaposnak. A fát jövőhéten vesszük meg és 24.-én díszítjük fel, közösen. Ünnepi ebéd még itthon, majd Barni keresztszülei jönnek át, hogy együtt töltsünk egy kis időt. Este pedig Siófokra megyünk feleségem családjához. Másnap Dunaújvárosba megyünk édesanyámhoz és öcsémhez. Majd mint mondtam nincs megállás, ugyanis 26.-án már meccset játszunk itthon a Linz ellen.